Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
Öivenhatodik leél a’ hat Foglyokhoz tódultak, megölelték őket, lehullottak elöltök a’ főidre, köszönték nekik, nyög* tek és jai szóval sírtak; hogy az egygyesitelt kiáltás, mellyet a' Fájdalom és a’ szeretet fatsart- ki helölök, a’ Város kapuin keresztül hatván az egész Táborban meghallatolt. Midőn az Angiusok megtudták, mi esett Ka* léhan, könyörületességre indúlt az ő szívek érán* tok. És a’ midőn az éhségtől eltsigáztatott Lakosok a’ Táboron keresztül mentek volna, minden Anglus Katona tulajdon eleségéből adott, melly annyira meni, hogy alig vihették. Végre elérkezett Valter JVIauni, a’ hat áldozatra való Férfiakkal, kik már nyakokon vitték a’ Köteleket, mellyeket magok önként felkötöttek. Mindefclől oda tódult a’ sok Anglus ; hogy lássa ezeket a’ bátor vitézeket és tsudállya. Meghajtották elöltök magokat, és nagy Tiszteletet mutattak erántok az ő virtusaikért. Mihelyt a’ Király a’ hat Foglyokat meg pillantotta $ azonnal azt kérdezte Maunitól: ,,Ezek- é Kaiénak nevezetesebb Lakosai?" „Igenis ezek azok. Felséges Uram! és nem tsak Kaiéban hanem egész Frantzia-Országban f ha az embereket a’ virtusért kell betsiilni. “ ♦.Békességgel ki adták őket? lsem volt semmi ellenkezés, semmi felzúdulás a’ ISép között? „Leg kissebb sem volt Felséges Uram! Elveszett volna elébb az egész Isép, mint sem a leg alább valót ki adta volna maga közzúl. Ezek önként ajánlották magokat, és azért jöttek; hogy az ő Fejeiket, mint leg betsesebb valtsagot sok czerekért fizessék. 14$ A’
