Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

144 Ötvenhatodik Eifogattatván a’ Kormányozójok , másnak adták azt ismét által, a’ ki látván azt, hogy már nem sokáig lehet védelmezni a’ Várost, jelentést tett az Anglus Királynak: hogy feladná a’Várost; de ollyan kötés alatt, hogy annak minden lakosai szabadon botsáttassanak. A’ Király ezt a’ Kötést einem fogadta. Na­gyon megboszszonkodott a’ Kaié Lakosira, mivel a’ vitézségek által ötét sok ideig hátráltatták; ’s elvégezte: hogy példásképpen megfenyíti őket $ mindazáltal elakarta palástolni Kegyetlenségét — Beküldött hát a’ Városba f^alter Mauni nevű Katona Tisztet, ki mondanámeg a’ Lakosoknak: hogy ámbár ők a’ halálos büntetést mind megér- demlcnék , mint a’ kik tulajdon Uroknak oIly nya­kasán ellene állottak; ő mégis az igazság helyett irgalmasságot ajányl, és megkegyelmez az egész népnek5 de úgy, hogy az előkelőbb Lakosok közzül hatot adjanakki; kikben az ő pártosságok megbüntettessék. Minden Lakosok, kik még az elpusztíttatott Vá­rosban életben voltának, a’ piatzon állottának, és dobogó szívvel várták a’ Király’ feleletét: ’s a’ mi­dőn megértették volna, az irtózás és szorongat- tatás, a’ kékes félelem, egészen elbontotta ábrá- zattyokat: Mindenik várta magára a’ Halált; mert ki vonhatta volna ki magát a’ kemény szententzia alól? Mindnyájan egyforma bűnösök voltak az el­lenségnek szemei előtt; mert kiki tellyes tehetsé­ge szerént oltalmazta közzülök a’ Várost, senki se vonogathatta volna tehát magát, ha a’ sors reá esett volna 5 egyformán lebegett hát miudenikő- jök elölt a’ halálos veszedelem. De nem tsak ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom