Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

104 Har mint zny ólt zadik Példa. kedéssel felhagyott, és tsendes életet választott. Két esztendeje már5 hogy ezen Mezei Jószágban él, és midőn már semmi reménysége nem lett volna, hogy a’ pénzt annak valóságos Urának visz- sza adhatná; feiteltemagában: hogy a’Szegények­kel annál több jót tegyen, és Testamentomában minden Jószágát egy Ispotálynak hagyja. ’S vég­re így szóiiotí: „Mind eddig egyébb híja nem volt boldogsá­gomnak, tsak egyedül az azon való megnyúgovás: hogy a’ tatait pénz bár tsak Tulajdonossához visz- sza téríttethetnék! Mar most minden kívánságom hé van telve, egyenes .szivu Barátom! én le ben­ned megesmérem azt a’ szerentsétient, kinek szo­morú vesztesége által én gazdag és szerentsés let­tem. — "Veddel szives barátságom mellett ezt a* pénzt, mclly a’ tiéd, vajha ez a’ te hanyatláshoz közclgető napjaidat édesekké tehetné, és azokat a’ szenvedéseket, mellyeket ártatlanul kellett kiáíla- nod, ez által elfelejthetnéd!! Üzen beszéd végezetével Tamás felébredt, magához jött, mint valamelly álomból. Megölel­te a' jámbor Öreget, és ki kérte barátságosan tő­le: hogy hadd tőlthesseel nála hátra lévő napjait, fs hadd halljonmeg az ő Házánál. Az Öreg örö­mest tellyesitclte Kívánságát. A után Tamás magúhoz vette azt az erszényt, mellyhen volt a’ 10,000 Tallér, és elvitte elébbe- m Ura maradékilioz. A’ másik Erszényt pedig meg­tartotta magának, mint az ő Jóllévőjének aján- d' -:at, és térden állva adott hálát az Istennek ál­lapotáénak illy szerentsés megváltozásáért. Külö­nösen nálát adott az Istennek azért; hogy ő álta­la

Next

/
Oldalképek
Tartalom