Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204

TG gok nem akarlak üdvözűlni. Nem akartak ; mer sem a’ bűnre vivő alkalmatosságot kerülni; sem a’ botlásnak kövit, és a’ botránkoztatásnak kő­szikláját féremozditani; sem a’ kísértetek’ ke- csegtetésit, vagy erőlletésit meggyőzni nem akar­ták. Nem akartak üdvözűlni ; mert a’ rásegítő is­tennek sem természeti erejével, sem természet fe­lett való segítségével, sem külső, sem belső ke­gyelmével élni, munkálkodni, magokon ’s indú- latjokon erőszakot tenni nem akartak. Szóval, nem akartak üdvözűlni; mivelhogy sem a’ józan észszel okosan élő emberek; sem.az igaz, jó hiL szerént gondosan élő keresztények; sem az egy- gyetlen egy üdvözítő hitet buzgóan védelmező Kathólikusok lenni, maradni, itt, az ítéletkor ki- nyilatkozódni, nem akartak. Mit? Inkább a’büsz- hödő holtakhoz, hogysem az elevenekhez hason­lítottak; a’ midőn büdösség volt a’ gyönyörűsé­gek ; pestis volt az életek ; halál volt a’ remény­ségek ; mert ezután más életet nem hittek , ’s ab­ba nem igyekeztek. De, még ezt is meglátják a" könyvekben a’gonoszok, meg; hogy hiábavaló volt minden gondolatjok , ’s akaratjok. Ok ön­nön magokat semmibűi valamivé, testé ’s lélekké nem teremthették: tehát semmivé sem tehették: ámbátor ők ezt hitték. A’ leikök ment az ördögi lelkekhez, pokolra: testök pedig eloszlott a’négy olementomokra. Ugyde ezek immár ismét előad­ják őket. És a tenger vize előadta a holtakat, d kik ő benne fúlva valának: és a földön tűzzel vassal, bottal, nyavalyával uralkodó halál, és még d pokol is, a’ sírhalmi levegő, és tűz, meg- adák az ö holtokat, a kik nállok eloszolva valá­nak. E’ szerént tehát, az elementomokbúl előál­lottak a’ testek; az alsó pokolból is előjöttek a lelkek, úgy; hogy avagy csak egy sem maradna

Next

/
Oldalképek
Tartalom