Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204

67

„boldog, a’ ki várakozik, és eléri az ezer háromszáz, harmincz Öt napot:“ t. i. az Antikrisz- tus elveszte után, a’ másfél holnapot. Boldog az olly ember e’ földön , boldog; mert, ha jó volt ő: már több háborgó, ’s háborító roszszat ő e’ földön nem lát; még embereket is, csak a’ legjobbakat lát. Ha pedig rósz, és gonosz volt a’ megmaradott ember: már az Isten kegyelme, malasztja úgy megszállja, ’s járja az ő szívét; hogy el is hagyatja ő véle minden hitetlen, vagy erkölcstelen bűnét. Oh, mi nagy öröm lészen akkor látni, már a’ jóknak istenkedő nagy buzgóságát; már a’ bűnösöknek látni keménykedő nagy penitentzia tartását; már még a’’őidók- nak is látni, keresztény hitünkre való nagy készségű állását, úgy: hogy „az egész Izrael, Sidóság, üdvözűlne is “ Rom. XI. 26. Valóban : az Angyalok is; de még az Angyalok tisztaságára már iparkodó emberek is, ezeken fognak leginkább örülni az Urban. Luk. XV. 10. Filip. IV. 4. De, nem sokáig, tán csak negyvenöt esztendeig, Dániel napjait esztendők gyanánt vévén, nem felettébb sokáig, p. o. ezer esztendeig, fog e’ földön, ez a’bóidog, testi, lelki állapot tartani. „Eljő az LJr napja, mint a’ lopó. Annak az Urnák a’ napja jő el hirtelen, és véletlenül, Húsvét szombatjának éjszakáján jő el annak az Urnák rettenetes napja, a kinek színe előtt elfutó, a föld, és az ég. Úgy elfulá- nak pedig, sz. Péter szerént; 2 L. /71. 10. hogy ,,az egek ugyan nagy sebességgel elmúlnak , az éltető állatok pedig, a’hévség miatt, megolvadnak; a’ fold pedig, és a’rajta lévő alkotmányok, megégnek/4 Hát már így mindennéinű lestek elhalnak, elromlanák úgy-é? Elbizony. De semmivé válnak-é; vagy a' halálban , romlásban raa5 *