Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204

24

máris az isten l eleneknek i Mennyi csapásokkal, és mennyiszer is fenyegette már őket: és menynyi ideig is várta igaz megtéréseket! De mind hijá ba; mert, a’ mint írva vagyon, Péld. Xf^lIT. 3. ,,az istenleien, mikor a’ bűnök mélységére jut, nem gondol semmivel “ Minek gondoljon tehát az Isten is ő vélek? Minek várakozzon még tovább is ő reájok? Minek halasz* sza is továbbra az Antikrisztusféle embereknek öszsze - megöszsze törettetéseket ? Hiszen, ezek fogják, nagy hadi sereggel körülvenni azt a’ sz. hegyet: a’ melyre elölök elfutnak majd az üldöztetett keresztények: az Antikrisztus parancsolatjára, és még jelenlétiben is nagy fenekedéssel fogják körülvenni; csak hogy őket mind egygyig elfogják, a’szörnyűségig megkínozzák ; a' földrűl őket mindegylábig elfogj aszszák! Oh, mit csinálnak majd ekkor azok a’ jó Keresztények, kikkel azután mennyegzőt fog tartani a’ j. K. mennyekben? Talán nem fog a’ J. K. e’ földön is, ő mellettek kikelni? Ellenségeik ellen támadni? Még láthatóképpen is nem fog- ja-é párljokat fogni, az ő szerelmes, de egyetembe hatalmas Urok, a’J. Krisztus?.

§. 2. Fogja bizony párljokat, fogja; mert sz. János már itt látta előre, a’ mennynek segedelmét ő rajtok: ’s azért mondja: es leítnm az rget megnyitva. Csudálatos látás: az ég megnyitva! Mire nyílott meg ez? A’ szorongatás- han lévő, jó Keresztények’ imádságára nyílott meg, arra! Kiáltottak ők nagy kiáltással, de sokkalta nagyobb alázatossággal kiáltottak ők, segedelemért az egekhez^ -az egek’ Urához : és >nie, a’ magokat megalázóknak imádsága által- halotla a’ felhőket; Sírák. XXXy. 21. megnyitotta az egeket; lehúzta a'csuda tetteket! Mi