Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204

164

deliem, ugyan Isteni segítséggel immár ma el is végeztem ! Ezért a* nagy kegyelemért én bűnös ember, és méltatlan papja a’J. Krisztusnak, teljes szívemből ő néki, előttetek, ’s az egész világ előtt, bálákat adok, ’s mondom: „áldjad lelkem az Urat, és mindenek, a’ mik bennem vannak, az ő sz. nevét! ’sa’t. 'Sóit. CII. 1. Hálákat adok még ti néklek is, szerelmesim, kik én bennem, magát a’ J. Krisztust türelemmel, vagy szeretettel hallgattátok. 2 Kor. XII1. 3. Óh , ha foganatja , ’s haszna volna hallgatástoknak; és ne mondhatná az Ur felőletek: Luk. VIL 31. 32. „kihez mondjam hasonlóknak e’ nemzetségbéli embereket? és kihez hasonlók? Hasonlók, tudniillik a’ piaczon szemközt ülő gyermekekhez, kik egymásnak , szemrehányólag, szóllanak, és mondanak: sípoltunk néktek , és nem tánczoltatok : siránkoztunk , és nem sírtatok!“ Mert íme én is, a’ titkos látásból, már víg, és örvendetes; már szomorú, és rettenetes dolgokat, sokszor is, elég sokáig is, szóllottam. Ha ti már, sem a’jónak Örömmel való gyakorlására; sem az elkövetett gonosznak meg nem indúltok megsiratására: ha, sem a’ mennyei, drága sz. várossal nem gondoltok ; sem a’ pokoltól nem tartatok: valóban, ama gyermekeknél is, alábbvalók, kimenthetet- lenek vagytok, és a’ titeket megítélendő J. Krisztusnak szemrehányására, csak egy kukkot sem szóllhattok! Ah! ne legyetek hát többé gyermekek ! ne jádzatok sem a’ hittel, sem az Istennel, sem lelketekkel! Mondjátok tehát most, és halálatok előtt: Uram Jézus, midőn eljöszsz az ítéletre : ne kárhoztass minket az örök tűzre! íme, le vagy szemünk’ fénye, szánk’ lehellete, nyelvünk’ dicsérete! íme, óh Jézus! te vagy elménk’ g) őzedelme , szívünk5 szerelme , kívánságunk’ ÖrÖ-