Ismeretlen szerző: Liturgia, vagy a közönséges isteni-tiszteletnek és az arra tartozó némelly szent rendtartásoknak és foglalatosságoknak módja és formája (Sárospatak, 1814) - 90.200

kalmaztatva, és az Isteni Felséghez is leg« illendőbb.

K. Hát egyformán hiszik é minden keresztyének a’ keresztyén Vallást?

F. Azt ugyan hogy szent élet nélkül idveziíini nem lehet., egyformán tartoznak hinni mindenek; de a' tudománynak né« melly ágazataiban küiömböznek egymástól, nevezetesen a’ Római-Catholicusok, az Ó-Hitüek, és a’ két Vallástételen’, úgymint az Augusztáin és a’ HcLvetziain lévő Evangélikusok, kik közzül az elsők néha Lutheránusoknak is, az utolsók Reformátusoknak^ ’s néha, --- ámbár sem eggyik, sem másik Evangélika Ekklésia emberi vélekedéseken tudományát építeni nem kívánja, Kálvinistáknak is neveztetnek.

K. Hol vette magát ez a’keresztyének köztt való külömbség?

F. Ott, hogy azúr Jézus ez előtt mint. #gy ezer nyóltzszáz esztendőkkel maga tanítván élő szóval az embereket, majd az Ő elköltözése után, ktilómböző tévelygő vélekedésekkel és emberi találmányokkal toldották sokan a’ Krisztus’ tiszta tudományát. Mellyhezképest a’ napkeleti Keresztyének már régebben külön szakadtak a' napnyiigotUktól, — és nevezték magokat

( 3* >