Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

6

L) VIRÁG-VASÁRNAP.

ytf.) Emle'heztetes ezen Ünnepről.

Mind inkább közelgetvén a’ mű Megváltónk' szenvedésének ideje, ámbár JESUS eddig elÖ mindenkor tsendességben, és szembe tünés nélkül ment bé Jeruzsálembe, de most önnön maga téve rendelést, hogy az ő Bémenetele pompás légyen. Azért e’ napon mint az o szenvedésének első napján az Ö Tanitvánnyival Betfágeba az Olajfák’ hegyére el jőve, ’s ott egygy Kastélyba bé kűlde JÉSUS kettőt az ő Tanitvánnyi közűi, hogy néki onnan egygy Szamarat , ’s annak vemhét hozzák el. így kellett ennek lenni, mert valamint minden tseleke- detei , úgy ezen pompás , és éppen illyen módon lévő bémenetele is JÉSUSnak a’ Prophéták által már régen meg jövendoltetett vala. Mert Zakariásnál Q. v. g. olvassuk ; Igen vigadgy Sionnak Led- nyn, örvendezz Jeruzsálemnek Leánya : Imé a’ te Királlyod el jő néked, igaz és Üdvezittö : Ó szegény , és a' nyostény szamáron illő, és a’ tsitkón a’ szamár vemhén.

Meg mondá tehát a’ Prophéta előre Jeruzsálem lakossinak, hogy az ő Királlyok ("de nem földi Királlyok , a’ mint ők véltékj szelídül és bé- kességesen; nem hadi sereggel, lovakkal, tevékkel, kéntsel meg terhelve , hanem egy szamáron fogja a’ Városba való bé menetelét tartani.

, Igen is el jőve JÉSUS minden embernek az Égből az Istennek békességét hozni. Igen is Király vala Ó , de békességes , ’s nem ostromló Király; nem akara O tartományokot ostromolni, hanem az Emberek’ sziveket meg verfni ; ’s nem világi törvények által, hanem szeretettel, ’s igazsággal országolni.

Viszsza érkezvén a’ Tanítványok a’ szamárral, már JESUSt nagy sereg néppel körűi véve tafálák; A’ k?k Ötöt gyozedelemi pompával ruhájoknak, és pálma-'s olajágaknak Elejébe hintésével, nagy tisztelettel , ’g ezen öröm kiáltással (Hosanna a’ Dá