Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
4 tsak akkor , ha kedvében vagyunk ; mert — nem minden a’ ki mondgya Uram / Uram ! megyen bé Mennyeknek országába , hanem a’ ki az Atyám’ akarattyát tselekszi, ezt mondgya maga az Üdve- zittő; a’ ki egyebütt így szóll: példát hagytam néktek, hogy a’ mint én, ti is úgy tselekedgyetek. Az el múltról tartsunk tehát penitentziát, ’s ez u- tánn kövessük példáját is, ekkor leszünk kedvében, ’s akkor elmélkedhetünk leg nagyobb haszonnal az O Szenvedéséről. Ezért Szent Péter Apostol is int münköt, hogy ha mü az Ur’ szenvedéséről méltán akarunk elmélkedni, kövessük az 5 példáját is; azért igy szóll: Mert a’ Krisztus is szenvedett érettünk, néktek példát hagyván hogy az Ö nyomdokit kövessétek. Ki bunt nem tett, se álnokság nem találtatott «’ szájában : Ki midőn szidalmaztatnék , nem szidalmazott : m~',Őn szenvedne , nem fenyegetödött; hanem gigya vala magát az ötöt hamissan it Hőnek: Ki a’ mii bűneinket hordozta az Ö testében a' fán: hogy «’ bűnöknek meg halváin , az igazságnak él- lyűnk: a’ kinek sebével meg gyógyultatok ,, I. Petr. 2. v. 2t. 25. ,A< NAGY-HÉT egygy valóban NAGY és SZENT HÉT, mert abban vitte végbe JÉSUS a’ Megváltásnak nagy munkáját ; abban szerzetté az Oltári Vérontás nélkül való Áldozatot , és a’ bünŐk’ bo- tsánattya által münköt üjjra életre élesztett. Azért ezen Hét a’ Kereszténységnek már első zsengéjétől fogva igen szentül töltetett^ annál is inkább mivel akkor minden Templomi Ájtatosság a’ Népnek nyelvén tartatott, és azt értette; hogy azért a’ mái Keresztényeknek is módgyok légyen ezen Hetet az Anyaszentegyháznak intézete szerént , igaz gyümoltsös ájtatossággal eltölteni , ezen tzélra Íratott, ’s anyai nyelvre fordittatott ezen könyvetske. Es hogy ez által: a’ békességes tűrés; a’ sze- lidség ; az Isteni , felebaráti , sót ellenségeinknek is szeretete; az engedelmawég / alázatosság-; az imádság; a’ lelki tanittások’ bévétele ; minden ügyeinknek a’ mü Mennyei édes Atyánk’ akarattyára