Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
443 JESUS Szenvedése’ Óráji. vas szegekkel a‘ Keresztre szegeztetél ! szom- juhozván, etzettel, és epével tsúfoltatál ! — így Szent Véred’ zápora közt, két Lator közé fel emeltetvén , kénos fáddal a’ gödörbe bé zökkentetél ! — Ott, hogy melly szelídül kellyen meg halnunk, arról példát mútatái ! — Légy irgalmas nékem! s erő- sitts mind most, ki-múlásomkor: hogy életemben életedet, halálomban halálodot kövessem: és midón végre felkiáltok: Atyám! a Te kezeidbe ajállom lelkemet! óh fogadd bé azt írgalmason a’ Te érettem is fel vállalt szenvedésid’ érdeme által ! Ámen. Uram hallgasd meg 's a' t. mint Hajnalkor. FÉL-VETSERNYEKOR. (Nóna.J Imádunk Tégedet 's a' t. mint Hajnalkor. DITSIRET. Háromkor münköt Lelkeddel Szent Atyádnak ajállol ! ELIt kiáltsz ! — Ég föld rendül, ’S e’ Világtól meg vállol ! De im* még így is a’ Vitéz óldaladot meg nyittya ! Jaj ! ha mind ez bűnös lelkem’ Meg térni nem indittya! 'ty. Engedelmes lett 's a' t. mint Hajnalkor. , IMÁDSÁG. Oh Uram JESUS Krisztus ! ki dél utánn három órakor sok kénaid utánn életedet érettem le tevéd! óh verd által a’ töredel- messég’ indulattyával szívemet: hogy én bűneim’ gonoszságát, melly miatt Néked így kelle szenvedni, meg üsmérjem, azokot meg útállyam , és az azokra való alkalmatosságoktól is fussak ; a’ Te azokért volt illy
