Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
406 Kereszt-Uttya (A’ Mise alatt.') 'S gyógyittsa meg sebemet! Add vakmerőn a* Zsidókkal Ne kiáltsuk: Ö Vére Légyen rajtunk: Megtérésünk’ Halogatván későre f 16. ) EMLÉKEZET. JESUSt Pilátus ki hozván a’ Népnek kénozva, 's veres bársonnyal fedve ezen szókkal mütattya: Imé az Ember/ {AP Pap kifordulván mondgya: Orate Fratres] Imádkozzatok Atyámfiái ! FOHÁSZKODÁS. JESUS ! Dicsősség’ Királlyá ! Tövis vólt itt Koronád! Egy nádszál Királlyi Pálczád ! ’S rongyos bársony Te ruhád ! El kénozva, ’s vérrel festve, így Pilátus ki hoza, Mondván: lm' az Ember! ’s Néped Még^ is nem szánakoza ! Óh add ! Oltári Szentségben, Hol Kenyér Köntös Színben Most is mútattatol. illőn Imádhassalak szívben ! Halálodról emlékezzem, 'S mivel most E' Köntösöd, Azzal lelkem méltán j'edgyem, 'S így légyek egykor ősöd ! 17. ) E ML ÉKEZET. JESUS Halálra ítiltetik ! (/T Pap a’ Praefátiót: mondgya, a’ hol az Istennek Irgalmáért az Angyalokkal Hálát ád, és Ötöt 5-szur Szent fSanctlTs) Névéi dits'óitti; a* Minis-
