Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
Lelkem verittékezze: 'S hogy még én is kénoztalak ! k ég órámig könnyűezze / U.) EMLÉKEZET. JESUS ellenségi’ elejébe megyeri ’s ott Ju- dás Ötöt csókkal elárullya. (ví’ Pap fel menve'n az Oltárhoz, azt meg csókollya FOHÁSZKODÁS. Oh JESUS hűséges Pásztor! Hűségtelen juhodtól, Itt csókkal el árúltatál Önnön Apostolodtól! De még így is ötöt híven Barátodnak szóllittod ! Remélvén töredelemre, Hogy tám így felindittod !- Oh add! szelíd szeretettel Én is mind így szenvedgyek Minden megbántódásokot! 'S azokért megengedgyek ! Barátimmal, ellenségim Tiszta szívből szeressem ! Minnyájunknak boldogságát Mind egygyaránt keressem ! ' 5.) EMLÉKEZET. JÉSUS az Útakon kötözve a’ Bírák’ elejébe húrczoltatik. (A' Pap az Óltár' bal részére indái Aldozattya czélyát az Égi Bírónak megjelenteni.) FOHÁSZKODÁS. Uram JÉSUS ! ki engedted Magadot megfogatni l Istentelen gyilkosidtól Uttzákon húrczoltatni ! Kereszt Úttya (A’ Mise alatt.)
