Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

tünkéi, a melyben az áldásoknak ujjabb kin- tsei, az életnek ujjabb javai várnak bennünket. — Oh va ha bírnánk az életnek igazi böltses- segével, melynek vezérlése alatt , ez°n egész esztendőn úgy mehetnénk által , hogy a’ kegyességben , a’ keresztyéni tökélietességben ki- tettző előmenetelt tehetnénk!

íme óh édes Atyánk ! elődbe terjesztjük az ujj esztendő ezen első reggelén , a’mi ebben lejendő életünknek rajzolatját; és fogadást te* szünk előtted, hogy mind azokkal a’ jókkal, meilveket mind eddig nékünk a’ te jóságod a- dott , és ezután is fog ajándékozni, háládatos szívvel fogunk élni. A’ Te ajándékid mind e- zek; az ezekkel való hejes élés, a’ mi legszentebb kötelességünk , leg igazabb hájádatossá- gunk. —

Fogadást teszünk előtted, bogy megőrizzük a’ mi szívünket a’ gonosz irigységtől. Tudjuk óh Fő Böltsesség! hogy az a’ mérték ,, mellyel a’ Te áldásidat az emberek közt osztogatod nem lehet egyenlő , valamint azok az állapotok is mcllyekbe minket hejheetettél, és a- zok a’ tehetségek, mellyekkel lelkünket felruháztad , nem lehetnek egy formák ; megelégszünk azért azokkal , mellyeket a’ Te jóságod nékünk adott, nem nézünk irigy szemekkel a’ nálunk fellyebbvalókra , sem megutálással, a’ a’ nálunk alatsonyabb sorsúakra, és szegényebbekre.

Fogadást teszünk előtted, hogy a’Te bölts rendelésed szerént, minden érőnkéi, a’ mi jó állapotunk állandóvá való tételére élünk , és a’ szorgalmatos munkálkodást, javaink igazságos szaporítására einem mulatjuk hogy légyé» hozAt Ujj esztendőre Préd. után mondandó írná Is,