Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

teremtetnünk által ; mert azért teremtettél minket - hogy aJ Te tökélletességedben és bol» fogságodban részesülnénk ; ugyan annak mu­tattad magadat a’ Gondviselés által; mert nem engedtél mind eddig azokban megemésztő szük­séget látnunk , meíiyek testi életünk’ téplásá- ra megkívántainak : de kiváltképen annak je­lentetted magadat a" váltság nagy munkájában, mértebben vagyon a’ Szeretet, hogy a’ Te fi- jadat e’ világra küldötted» hogy élnénk ő ál­tala. — MegeSmerjük óh Örök Szeretet! hogy azért esmertetted meg ekként magadat tnivelünk, hogy ezen Te példád szerént, miis egymást munkás szeretettel szeretnénk , hogy tökélete­sek lennénk miképen Te tökélletes vagy. — Tegyed Te magad, ezen esméretet, mi ben­nünk oly munkássá , hogy ennél fogva erősöd­jünk meg az atyafi igaz szeretetben , hogy mindenkor készek legyünk a’ mi szűkölködő atyánkíijainak segítségekre ; soha megne res­tüljünk a* jólléteiben, annyival inkább, mi­vel tudjuk , hogy ez által vetjük el azon áldott magot , a’ melynek böv aratása majd az örök­ké valóságbah megérik a’ mi számunkra. —• Munkálkodj e’ végre a’ mi szivünkben - a’ Te Szent Beszédeddelis, meílyet ez órában kül- déndesz mi közinkbe, nagy neved’ ditsosségé- ré, lelkünk örök idvességére Amen. Ugyan akkor Predikátzió után mondandó I* mádság, Minden Lelki és testi áldásoknak fő és e- gyedül való Osztogatnia, Mennyei Atyánk! leborúlunk ismét előtted, é$ imádjuk a’ Te Alamisnúlkod. serkentő Pr. előtt mond. lm. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom