Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

érzéseket mi bennünk oly munkásokká, hogy ezek által - inditassunk a'Te szeretetedre és erő­södjünk meg a’ Te Törvényid eránt való igaz engedelmességben. — Munkálkodj e végre - a’ mi szivünkben lelkűnkben a’ Te Beszéded- delis , mellyet mostis küldéndesz közinkbe ; és tselekedjed , hogy légyen ez mostis - örök életnek Beszéde mi bennünk, a’ Jézus Krisz­tus által Amen. Esztendő utolsó Vasárnapján Prédikátzió után mondandó Imádság. Elfogyhatatlan jóságú Isten Mennyei édes Atyánk! imé mi Te fijaid és leányid jelen va­gyunk mégis a’ Te atyai tekinteted előtt, visz- sza tekintünk még egyszer a’ mi életünk’ egy egész esztendejére, minekelőtte ez is-mint a' mi több esztendeink , az időnek feneketlen tengerébe merülne; és számot vessünk ma­gunktól a’ Te mindeneket látó szemeid előtt, hogy megkönnyítsük ama nagy szám adást-a’ melyre egyszer mindnyájunknak meg kell je­lennünk. — A’ Te Sáfárid - a' Te gondviselőid voltunk mi minden külömbség nélkül óh Fő Ur! ezen mindjárt elmúlandó esztendobenis; mindnyájan - vettünk Te tőled ere nézve is bi* zonyos talentomokat, ki. többet ki kevesebbet, mellyekkel kereskednünk kellett. Mindnyájan bizonyos - ^szveköttetésekben és hivatalokban éltünk ebben az esztendőbenis, mellyek sok­féle kötelességeket adtak elönkbe. — De miké­pen tellyesitettük mi ezeket? illendő szorgal- matossággal e’, vagy tsak inaméi ámmal ? a9 Te akaratodra néztünk e’ ezekben-vagy tsak az ideig való nyereségre ? Qh éd^s Atyánk í 7Ó Észt. utói. Vas. Préd. után mond. Imáds.

Next

/
Oldalképek
Tartalom