Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

nünk keli az örökkévalóságra, és ki tudja , ha nem közel van e’-az örökkévaló aratás ideje. Hirtelen elrepül a’ mi életünk’ tavaszsza, és nyara és észrevehetetlenül jelen van ennek ő- szí ideje; óh mely boldog-a’ kinek életének mezeje-gazdag aratást igér !

Sok — igen sok óh Fő Ur! a’ munka , a’ mit itt minden Te Munkásidnak megkell tenni, a’ mi kinek kinek mégis parantsoltatott. Azt akarod Te, hogy az Igazság, a’ Böltsesség és a’ Virtus mindenütt naponként terjedjen. Oh mely sok még mindenütt a’ tudatlan, a’ té* velygő , a’kételkedő , a’ szomorkodó és a’ szenvedő. — Áldott légy-Mennyei Atya! hogy mind ezekre nézve bizonyos segedelmet tettél le az Evangyéliomi szolgálatban - és az oskolákban. De adj ezen kegyelemhez - Kegyelmet ; adjad-hogy mind azok, valakiket ezen jóltévő Intézetekben mint munkásokat elől állítottál, hűséges munkások legyenek a’ Te dolgaidban - nagy neved ditsősségére, az emberi nemzet’ igaz javára — a’ Jézus Krisztus által Amen.

Oskola. lidesteri Beköszöntő Pre'dikdtzió után mondandó Imádság.

Emberi Nemzetnek Attyaí leborúlunk ismét a’ Te édes Atyai Tekinteted előtt, és i- mádjuk a’ Te véghetetlen szeretetedet, a’mely az embereknek nem tsak testi-hanem lelki é- letekről és javokról is eleitől fogva oly hűségesen gondoskodott; hogy mindenkor vóltak oly jóltévő Személlyek , a’ kik örömest műn» kálkodtak ezen nagy és Szent végre. Áldott légy, hogy ezektől nem vontad meg mindenBeköszöntő Préd. előtt es iitdn mond. Imáds. 69