Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

\

52 Aratáshorra Préd. előtt és után mond. Imdífs

közelebb a’ Te Szent Beszéded általis a’ ml szivünkben, hogy e’ mi mostani szent fogadásunk mindenkov eleven emlékezetben legyen nálunk, a’ Jézus Krisztusban Amen.

IV.

Minden, tökélletességekkel egyedül bíró mennyei Felség, mi Istenünk! Tiéd egyedül az igazi nagyság, mert Te, tselekedeteiddel bizonyítod meg, hogy nintsen sem mennyen sem földön, Hozzád hasonló valóság. — Az ég, és az egeknek egei a’ Te alkotmányod,* a* földis minden rajta való dolgokkal Tenéked köszöni a’ maga létét; az embereknekis, Te vagy Teremtőjök , és megtartójok. — Királyoknak-Királya , Uraknak Üra — minden Atyáknál jobb Atya vagy Te; ki nem ditsőitene ki nem magasztalna, ki nem szeretne Tégedet ? — A’ Te véghetetlen hatalmadról, és szere- tetedröl tesznek bizonyságot ez idő szerént a' mi mezeinkis; mert Te ékesítetted meg ezeket most is megért gabonákkal. Óh mely boldog az a’ nemzet, a’ melynek Istene Te vagy , és az a’ nép, a’ melynek illyen alkalmatossága van, a’ Te atyai jóvoltodon való örvendezésre! vajha mi ezt szivünk háládatos érzéséből tselekednénk! vajha kész volna a’ mi elménk azon idvességes elmélkedésekre a’ melyekre a’Te mostaniáldásaid ugyan unszolnak bennünket! de é- rezzük a’ mi ere való tehetetlen voltunkat; Te magad azért segíts minket ebben a’ Te Szent Lelkeddel , és Szent Beszédeddel a’ Jézus Krisztus által Arnen»