Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

I dejében , minden Te élő teremtésed újra meg­találja a* maga eledelét. — Oh mely gondo- Jatlanok volnánk mi, ha ebbenis eszünkbe nem vennénk, a' Te hatalmadat, böltsessége- det, és szeretetedet! Könyörgünk azért Tené- ked édes Atyánk! ne engedjed, hogy a’ mi Te erántad való háládatosságunknak forró buz- gósága ; még ezekben a’ téli napokbanis meg­hűljön; ne engedjed, hogy a’ Te nagyságos dolgaidnak szemlélésére mellyeket a’ Te Is­teni kezeid ezen hideg napokbanis véghez visz­nek, oly érzéketlenek legyünk, mint a’ fa­gyos föld:-sőt inkább tselekedjed, Szent Lel­ked által, hogy mostis valamere fordítjuk sze­meinket, mindenütt vegyük eszünkbe, a’ Te Isteni újjaidat. — Tselekedjed, hogy úgy néz­zük ezen fagyos heteket, mint a’ mi hajlott i- dőnknek, és halálunknak valóságos képét; és ez által inditassunk a’ mi minden kötelessé­geinkben való hűségre; hogy majd midőn min- ketjs a? b^lái, mint a’ tél a’ termeszetet, a' nyugodalomra elhív, a’ mi hitünknek és re­ménységünknek szemeivel, a' koporsón által, bélássunk ama boldog jövendőkbe, a' midőn a’ mi feltámadásunknak örvendetes tavasza, és az örökkévalóságnak nyara fel fog virradni; a’ melyben sebesebb lépésekkel fogunk közelí­teni , a’ mi élőnkbe tétetett tzélfelé. — A' mi külső dolgainkis is tsak úgy fojhatnak jól, ha azokat Te igazgatod és meg áldod. — Igaz­gasd és áldmeg ^zokatis, a’ Te böltsességed és jóságod szerént , hogy áldottak legyünk mind lelkűnkben , mind testünkben, életünk­ben, és halálunkban , most, és mind örökké Amen. 44 Téli Pred. előtt és utánna mond. Imáds

Next

/
Oldalképek
Tartalom