Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

3 Venii, Vasára. Pre'd. előtt mond. hnáds.

koztál a’ Te Beszédedben; úgymint a’ melyben nem tsak Szent Törvényeidet jelentetted ki, hanem mind azokat a’ jókatis tudtunkra adtad, mellyeket kötöttél az ezek eránt való igaz engedelmességhez ; sőt a’ mi sziveinketis úgy alkottad, hogy ez, egyedül a* böltsesség- ben , és a’ Virtusban, találja meg — az ő nyugodalmát, és tsendességét. — Oh vajha mind azok, valakiket illyen kegyelmeidre méltóztat- tál, mindenkor szemeik előtt tartanák az ő nagy és nemes rendeltetéseket í vajha mind ezek naponként nevelkednének av böltsességben, és a’ Te akaratod szerént való kegyességben ! De meg kell vallanunk, óh Isten! hogy sokan vágynak tsak mi köztünkis még ollyanok , a’ kik nem a’ békességnek, hanem a’ veszedelemnek után járnak ; a’ kiknek semmi gondjok nintsen szivek’ és erköltsök nemesítésére, és a’ kiket a’ roszsz példák , a’ tsábitások , és más késértetek , igen könnyen eltántorítanak, a’ tökél- letesség ösvényéről. Oh világosságoknak Attya! világosítsd meg az illyeket! azoknak pedig, a’ kik eddigis , mindenben Te reád vigyáztak, nagy ’•endeltetéseket mindenkor szemek előtt tartották, adj kegyelmet, hogy ebben soha el ne tsüggedjenek ; hanem inkább, naponként erőrőről erőre, nyereségről nyereségre menjenek. — Adj mindnyájunknak Szent Lelket, hogy minden késérteteken győzödelmeskedhes- sünk , akarmely uralkodó rósz szokás tsábitá- sánakis ellene álhassunk, és minden Kötelességeink eránt állandó hüségüek legyünk, hogy igy , a' Te Isteni hejbehagyásodra magunkat naponként méltóbbakká, és az örök élet felől való reménységünket bizonyosabbá tegyük. Legyen-e’végre munkás bennünk Szent Be-