Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
legszebb birtokunkat, legbecsesb szellemi keresményünket, azonnal kivánjuk egymással tudatni, egymásnak megirni, hogy felünk is azt érezze,' a mit mi érezünk, hogy ő is azt bírja tudatában, a mely birtoknak mi örvendünk: ebben áll a felemség, vagy feleiség, ha bol- do gultat az egyik fél a másik félleli lélekegészben, elv és tudat, akarat és hajlamegységben vagy engeszteltségben keres. A mit tehát én részemről igazságnak tartok, azt lelkem indulatánál fogva, nem lehet hogy azonnal néked is ne közöljem. De ha ebből valami aggaszt és nyugtalanít, ám valid be, hadd eszközölhessük lelkünk kiengesztelését, hadd nyerhessük meg az épséges egészt. Levelid nem jönnek, inegkisértendem tehát magam azokat megelőzni, megkisértendem most olyanról irni,a mi meglehet hogy levelim olvastánálleíkedben meg- fogamzhata. Ezt pedig anyival inkáb merem feltenni, mert e napokban épen egy vidéki tisztelendő féllel beszéltem és néki a néked írottakból nehány eszmét közölve és ezek feletti véleményét kikérve, következőket volt alkalmam hallhatnom. E 1 ős zör is azt vallá ő , miszerint e harcot a mely tanoda és egyház között, Europa több nemzetének, de különösen a németek nevelési és vallási irodalmában és életében, anyi felindulással és felingerüléssel vezettetett, és még folyvást vezettetik, kár nálunk is felkölteni, és pedig kár azért, mert a tanoda csakugyan az egyháznak köszöni létét, köszöni fenállását, és kell hogy köszönje jövend őj ét is, és igy tanoda egyház nélkül fen nem állhatna ; kár továbbá azért, mert a tanodának legtermészetszerübb felügyelője csakugyan a pap, igy más felekezeteknél és e szerint nálunk is, mivel: az ecclesia praecedit , vagyis a pap, őa miveltebb, ő a szilárdabb jellemű, ki már helyzete és gondolkozásánál fogva a pártok felett áll, és végre, mivel a tanodát maga a tanító, vagy akármely más tanitó csakugyan nem inspiciálhatja, mert az inspectio mindig más térről való nézés és igy más személy által való is, mint azon tér, a mely inspiciálandó, és azon személy melynek működése felett a feliigyelésnek történnie kell. — Ezeket mondáéi a tisztelendő fél egy felől. M ásod szór pedig vallá mikint a tanoda ily képen, ha azt az egyház alól ki akarnék vonni, egyenesen az állomány karjaiba kell hogy dűljön, és ezt ő kétségbe vonja, ha valljon jobban fogná-e az magát itt érezni és ha valljon kedvezőb helyheztetést nyerne-e a tanitó az uj téren? — Harmadszor pedig vallá még a vidéki lelki fél, miszerint az ilynemű okoskodás a milyenről csak az eredményeket beszélémel nékie, egészen feloszlatná az egyházat, és még inkáb tágitaná a protestánsoknak külömben is csekély és vékony szálakoni összefüggését. Ö tehát nem lehet pártolója az emlitett eszméknek, mert ezen.eszmék a semmiséghez vezetnek. O vallást egyház nélkül nem képzelhet,ha elvesszük alóla az egyházat, akkor néki vallása nincs. • Hatalmas vádak. De ha láttad volna, hogy mily nyugodtan hallgattam én ki tisztelendő felemnek ezen ellenvetéseit, vagy legaláb
