Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

VWVWWV

53

a’ felfzenteltt Papok az Egyházi Státusba, ’s ez által a' felbonthatatlan fzövetségbe , az új alkotmányba, fejenkint bele foglaltattak, 's Sz. István által annak minden tagjai a' világi Státusbelieknél fzemélyes jussaikra nézve tekíntetesebbeknek, a’ vagyonbeli jusok- ban pedig mindenképen eggyenloknek tetettek. Minthogy pedig, ammint már fellyebb említettem, a’ Papokrúl való gondoskodást a’ törvény egéfzen a’ Püspökökre bízta (S. Steph. Deer. Lib. II. Cap. 34ugyanazért is arra, hogy ók e’ nemesi fzabadságokkal élhessenek, nem czimer, vagy adománylevél, hanem csak az Egyházi Rendbe való beavatás, Püspöki felizentelés kívántatik. Én tehát bizonnyára nem álmodoztam, mikor a’ felfzenteltt Papokat, mint az Egyházi Rendnek érdemes tagjait, az eredeti fzövetségbe beavattaknak, ’s a Státusok közé tartozan- dóknak lenni állítottam.

De bezzeg a’ Magyar FŐ Papoknak, mint ollyanoknak, Nemességét s elsőbbségét Királyi adornánylevélbiíl fzármaztatni, ez ám a’ valóságos álmodozás! Nem tudódé, hogy a’ Püspökök ’s Káptalanok’, Apáturságok’, Pré- postságok’ jófzágai eredetiképen a' Szentegyházaknak vannak ajándékozva, a’ Szentegyházaknak jegy jófzágai, elidegeníthetetlen familia jófzágok (S. Steph. Deer. Lib. II. cap,