Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

vontam v-olna magamra, sem Te a' felvilágosítás* örömét feltalálni nem fogtad volna. Ama’ Jelesek tudni illik önmagok is eggybe tudván vetni az ellenkezőket, s megfontolni az okerők nyomadékát, ellenvetéseidet minden bizonnyal olly mérgelődő hullámoknak találták volna, mellyek hafzontalan csapdosásaik utánn a* izélvéfzek’ lecsillapodásával^ roel- ]yektul felháboríttattak , kénytelenek az igazság' kőfzálának talpához simulni; sőt Te magad is tudván minő mesterséggel fzőtted okos- kodásidat, e’ fortéloskodásbúl soha s.em fzár- mazhatván tifzta örömök, hofizas s fáradságos munkálkodásod utánn, legfeliyebb az áltatásnak lengeteg *s keg)rtelen örömét érezhetted volna, mellybe ha annak éizeménnye bele egyeledik, hogy elmefuttatásid miatt\a- lamelly tájékoun, hol hitelt találtál, a’ Világi s Egyházi Rend között a' kölcsönös bi- zodalom megcsökkent; nem gondolom, hogy még követőid’ sokaságában is kedved telhessen. — Azt, hogy munkámat Efzrev ételeidre méltónak tartottad; nem külöraben, hogy ezeket fzorgalmatosan öfzveírtad , böcsulöm 's köfzönöm: de hogy a' nyilvánvaló igazságot, a’ hol ellene józanon kétséget támafzta- ni nem lehetett, keresett álokoskodásokkal iparkodtál meghomályosítani, ’s ennél fogv a a* törvénytudatlanokat eltévelyíteni, azt lehetetlen volt helyben hagynom. És mivel na-