Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

%^AW\vW

i5z

relmével, igen lábra kellett kapnia. És íme erre való nézve végezte az Orfzággyűlés, hogy a' Püspököktűl s Lelki Páfztoroktúl (Rectores Ecclesiarum) a’ megyebeli beneficiumtalan Presbytereknek sőt Szerzeteseknek is egyházi átok alatt meghagyattassék, hogy addig, senkit fel ne oldozzanak, még a’ Nemeseknek elrablóit jófzágait viíTza nem térítik; ’s mindenütt kibirdettessék, hogy az azokat viíTzatar- tóztatók is mindnyájan egyházi fzámkívetés ilá vettetnek. Mert hogy itt az Ecclesiarum Rcctoreseken nem is lehet másokat érteni mint Plébánosokat, kétségtelen — úgymint a’ kiknek ügyelése, vigyázása ’s óvása nélkül e’ törvény végre sem hajtathatott volna; azon Presby terek, kik ellen a' törvény fzóll, a’ Megyékben fzanafzétt a' Plébániákban tartózkodván, ’s űzvén az éréntett vifTzaélést. A’ mit annál bátrabban vitatok, mivel lí. Uláfz- ló’ V-dik Decr. 12-dik törvényezikkelyében a’ Plébánosok hasonlókép Ecclesiarum Recto- regeknek , Szentegyház Igazgatóknak neveztetnek : ,, Quoniam sunt nonnulli Ecclesiarum Praelati, úgymond , qui Plébános Ecclesiarum , Dioecesibus eorum subjectarum nomine charitativi subsidii taxare soleant adeo, ut interdum et calices, et alia. Ecclesiarum bona per eosdem Plébános necessitate adurgente diripiantur: nonnullae