Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

A’ K. Erkblt studom dny Históriája, 75

XXIX. §.

Miért nem lehetett a Keresztyén Erköltstu- dománynak Systemátika előadását a' X.VI, században tökélletességre vinni.

A’ Keresztyén Erköltstudominynak akármelly kellemetes hajnala tettzett is fel a XYI. század' elején, de azt a’ maga tökélletességének Deliben ragyogtatni ezen századnak vége felé sem lehetett. Elszakadván ugyan is a’ Protestánsok a' Római Ekklésiától, a’ Hit ágazati felett való vetélkedés szüntelen tartott a’ Római Ekklésia Tudósaival; és igy kéntelen kelletlen, tsak a’ Dogmátikára kellett a’ Protestáns Tudósoknak függeszteni minden figyelmetességeket. Előlállván pedig a’ Jésui- ták, hogy a' Protestánsokat meggyőzhessék, a’ régi Skholastika Filosofiát és Theologiát vették elől; a’ Protestánsok is, tehát a’ már rósdásodni kezdett Skholastika Theologia’ fegyvereit, az az, annak mesterszavait, megkűlomböztetéseit, és a' Patristikát kéntelenek voltak elölvenni, és ezekkel homályosittatott megújjra a’ Keresztyén Erköltstudomány. — De magok közt a’ Protestánsok közt is támadtak olly Vetélkedések, mcllyeknek nagyobb, vagy kissebb mértékben az erköltsiségre is befolyások volt, és a’ mellyek ezen egész századot nagy foglalatosságban tartották. Illyenek voltak az Int er im istáié y Flacianisták , Synkretist dk’, Filippistdk', és másoknak vetélkedéseik. — Mindezekből pedig utóbb a’ lett, hogy az Erköltstudomány tsak mellesleg való dolognak tartatott, a* mint hogy az tsak a’X. Parantsolat maf

^arázására szorittatott,— és a’ Predikátziók is olémikák, és Dogmákról Írottak lévén, még a’ Melánkhtontól feltalált, és úgynevezett Ót usus, vagy öt nemű Alkalmaztatás is igen tsak a5 Hitet illette. Utoljára, Luther az embert egészen