Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

hogy a mai Filos ojásóknak Erköltstudománnyok elébb volt Keresztyén , mint Filosojus Erkölts- tudomány, és hogy ez tsakúgy és akkor lehetett töke’lletesse\ mikor már amaz meg volt*—De magok a’ Filosoíusok is, mikor az erköltsi dolgokban edgymás eilen disputáinak, és az Okosság tév elygéseit elakarják kerülni, ’s azt kívánják megmutatni, hogy az ö tudományok igaz, úgy appel- láinak az Evangyéliumra , mint az erköltsi kintsek Tárházára, és a’ Krisztus Erköltstudományára, mint az Erköltsi Igazságok próba kövére. (b)

Adjuk ezekhez még azt is, hogy a’ Keresztyén Erkolistudomány úgy nézeti velünk az Erköltsi törvényeket, mint az Istennek törvényeit, és az ö kijelentett akaratját, ’s ennél fogva Vallással lévén ebben öszveköttetve a’ Morál,— és a’ jövendő életnek positiva ígéreteivel, — sőt a’ Szent Léleknek jóra való segítségével is megbiz- tattatván a Virtusra igyekezök 3 nyilván van, hogy ezzel nagyobb álhatatosságot, és erőt önt a’ Keresztyén Erköltstudomány mi belénk, külü- nössen is pedig a' szenvedésekben és a’ testiség ostromai közt lévő emberekben.

Utoljára a’ Krisztus Erköltstudományánakbe- tsét neveli annak Szerzőjének tökélletes kharak- tere, és kovettésre jel tett példája. A’ Krisztus ugyan is a’ mint tanított, úgy tselekedett , és ötét a’ bűnről soha senki meg sem fedhette : de már az Okosság Erköltstudományának mai írói magokat a’ Virtusok remekjéül, és követésre méltó példájául nem tehetik, mivel megeshetik, hogy a’ ki legjobb Morált ir, az legroszszabb ember legyen, az illyenekre is reá illvén az, a’ mit a Jézus a’ maga idejebéli némelly Sidó Böl- tsekröl mondott : Mindeneket , úgymond, a

A' Krisztus Erhöhst• Méltósága. 47

(b) Schmid Christliche Mural. T. I. old. 164.