Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Erköltstudománnya , akár annak Tzéljára , — használhatóbb voltára , — erejére , — állandóságá­ra, — az okosság’ erköltstudománnyánn tett ja­vítására,— eredetére, indító okaira, akár vég- re, azon tökélletes példa adásra nézve , mellyet nekünk a’ Krisztus, mint a' Keresztyén Erkölts- tudománynak Szerzője a’ Virtus’ gyakorlására a- dott. A’ mi A’ Tzélt illeti: Valóban mint a’ régi, úgy a’ mai Fiiofusok közül tsak edgy is nem találko­zott mind eddig $ ollyan a’ ki az ö Erköltstudo- mánnya készittésében, és tanittásában azt tette volna magának Tzélúl, hogy az az egész emberi Nemzetnek Nevelő Erköltstudománnya legyen. Ellenben, a’ Jézus Erköltstudománnyának Tzélja az, hogy az által az erköltsiség mindenfelé és közönségesen mindenekben nemesittessék, és e- lébb elébb vitettessék. De nem is alkalmatos arra edgy mai Filoso- fusnak Erköltstudománnya is, hogy az, a? emberi Nemzetnek Nevelő Erköltstudománnya legyen ; mert az a' szerentsés populáritcis , meliy a’ Krisz­tus Erköltstudománnyában uralkodik, akármellyik mai Filosofus Erköltstudománnyában sem talál- tathatik fel, — sőt azt tapasztaljuk, hogy mennél derekabb Filosofus valaki, annál érthetetlenebb annak a’ Tudománnyá, elannyira, hogy annak még a’ gyakorlott elmék is kevés, a’ gyakorlat­lanok pedig, kik mindég nagyobb számmal vágy­nak, éppen semmi hasznát sem vehetik. Mivel hát a’ Krisztus Erköltstudománnya minden Filo- sofusok Erköltstudománnyánál használhatóbb : valóban tökélletessebb is az minden mai Filoso- fusok’ Erköltstudománnyánál. Azt is bátran állíthatjuk, hogy a' szívnek megjobbitására nézve nem bir, akarmelly mai Filosofus’ Erköltstudománnya is, azzal az erővel, 54 Keresztyén Erhältst. Bevezetés III. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom