Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

XVI. TZIKKELY

A’ Halottak eránt való Kötelességekről.

CCCXXXVII. §.

Mit soda Kötelességeink vágynak a Halottak eránt?

Halottaink eránt nekünk élőknek főbb Kötelességeink ezek:

1. ) Visgáljuk meg ha valósággal megholt e' az, a kit meg holtnak tartunk lenni $ mert elevenen valakit eltemetni annyit tesz, mint azt a' legborzasztóbb kínra tenni ki. Minekokáért a’ Halálnak jeleit feli kell ezekben keresnünk, mi- némüek: a’ szemnek bepókhálódása, az egész testnek meghidegedése , és megmerevedése , az álkaptzának leesése, a’ végbél kinyilása, és a’ megbüzhödés. Kötelességünk továbbá

2. ) Halottainkat eltemetni , mellynek idejét, módját, és helyét a’ Királyi Parantsolatok, a’ Hazai szokások , de maga a’ Természet , és a K. Vallás határozzák meg. — Várakoznunk kell hát az eltemetéssel mind addig , mig azt a’ Királyi parantsolat kívánja. — Nappal termetkezzünk nem éjtszaka , mert amaz a' Keresztyénség szokásival is megegyez, e’ pedig gyanús lehet sokszor , és alkalmatlan, s a’ vallás gyakorlása megszorittását teszi fel, mint ez az első Keresztyén Ekklésiára nézve így volt. — AJ Temetkezés módját pedig a’ mi illeti : legtermészetibb dolog az embert földbe temetni el, a' mellyböl ő vétetett. De a’ halottak felöl való reménységével is a’ Keresztyénnek legjobban megegyez a' Földbe való temetkezési Mert a’ mi testünk jövendő fel558 Kér, Kötelességtud. HI. Sz. VI. R. X FI. Tz.

/