Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
5H helyre fordittsa a’ szűkölködő és azzal viszsza ne éljen, — a házanként való koldulást pedig mint a’ szemtelenségnek, túnya életnek , magameg- alatsonyitásnak , és sok más erköltsi romlottságoknak kútfejét kerülni, ■— és a’ Státusnak akadályoztatni kell. CCXCV1ÍI. §. A' Háládat Lanság természete — Okai—IVagy* saga ezenn hímnek— höteleztete's a’ Háláda- t osságra. A’ jóltételt Elvevöbenn legnagyobb bűn a’ Háládatlanság, melly magát abbann mutatja ki, hogy a’ jótételt elvevő nem esmeri meg, hogy más vele jóltett, — azt fel sem veszi, —elfelejtkezik a* jóltételröl, — azt tsak meg sem köszöni, sőt jól- tévöjét boszszúsággal illeti, és ha e’ megszorul, neki bár módja volna benne, segittségül nem ki- váu lenni. A’ Háládatlanság okát kell keresni 3 rész szerént a’ Jóltévöben, rész szerént a’ jótételt Elvevőben. A’ Jóltévöbenn akkor, ha ő a’ mit tett, tsupa maga hasznából tette, — ha a’ jóltételt fel- hánnya,—kelletinél többször emlegeti, sötditsek- szik azzal mások előtt, — ha továbbá, mikor a’ jótéteményt adta, akkor is kész szívvel, — és a* szűkölködő megkeseritésével adta azt, — ha a’ Jól- tévö úgy nézi azt, a’ kivel jóll tett, mint a' jóté- teménjrenn megvásárlóit, és az ö nótájánn járni tartozó embert — végre, ha a’ jótétemény ér- demetlen gaz emberre van vesztegetve. — Déván ennek oka a’ J óltételt Kivevő kevélységébenn , durvaságábann, és állapotja megváltozásábann is. Ezen Erköltstelenség Nagysága függ attól az októl , melyből a’ Háládatlanság származik; mert mennél nagyobb volt a’ Jótétemény — mennél tisztább szívvel, —- és haszonnal adatott az Háládatosság.
