Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ra nézve nem edgyformák az emberek. Ezek vegyek gondolára, hogy: ez az emberek állapatja közt való kiilömbség magának az Istennek rende- lésébenn gyökéreztetik, merta’ Gazdagot és a Szegényt az Ur szerzi Péld. 22: 2. a’ mi hát az Istennek rendelése, azt az ember ne oltsárolja. — A’ Természetbenn látjuk a’ nem Edgyforma- ságot: mi is hát a’ természetnek részei lévén nem zúgolódhatunk az ellen, a’ mi itt magából a’ világ természetéből foly. — Tsupa lehetetlenség is a’ külső állapotbann való Egyenlőség 5 mert az emberek az ö Elmebeli tehettségeikre, erejekre, iparkodásokra , életek jól, vagy roszszúl való folytatására nézve, nem egyformák lévén, lehetetlen köztök Egyenlőségnek lenni. A’ beteges

p. o. és a’ korhely nem lehet Egyenlő előmenetelő az egésséges, és dolgozó emberrel. A’ kinek a’ Jószága tiz gyermek köztosztatit fel 3 nem juthat ezek közül edgynek edgynek annyi, mint a’ kinek magának jut annyi, mint tíznek} és igy tsupa lehetetlenség a’ világi jókra nézve való E- gyenlőség, — Utoljára sok - bűnöknek is kútfeje az illyes hékételenség: illő dolog hát erről letenni, és abban maradni meg, a’ mit Pál Apostol kíván tőlünk: A' mint hit kit hivott az Ürfúgy járjon 1 hor 7: 17—22

CCXCVI. §.

A’ JóLtéuöknek kötelességeik — Adahozóság — Adódja — Akadályok.

A’ kik rajtuk akár javaikkal, akár más szolgálatokkal segitnek, Jóltévöknek neveztetnek. — Kimutatja magát a’ Jóltétel az elnyomattatottnak oltaimazásábann, a’ tudatlannak tanátsásábann, a’ szomorúnak vigasztalásábann, főképpen a' szü- kölködőnek felsegéllésébenn. — A’ Jótételt illető Kötelességeink kettöbenn határozódnak megy

A’ Jóit ételről, és Háládatosságrol. 507