Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
laltatva, a régieknek edgy két szép erköltsimondásaikból ítélték meg az egész dolgot, és a’ Keresztyén Vallást nem szeretvén , ennek alázására könnyen hajlottak , magasztalták pedig azt , a" mit ha akkor éltek volna, gyaláztak volna. xm. §. A* Krisztus előtt, 's az ó idejében virágzásban volt minden Filozófusi Erholtstudomonyoknál töhélletesebb a' Krisztus Erhöltstudománnyá. Ha a’ Krisztus előtt, s az ö idejében virágzásban volt Erköltstudományjokat a’ legneveze- tcssebb Pogány Filozófusoknak öszszevetjük a’ Krisztus Erköltstudománnyával: úgy tapasztaljuk, hogy ez mind az Erköltsiség Fundamentomára, — mind az Erköltsi parantsolatokra,— mind as Indító okokra,— mind az Előadás módjáranézvfc tökélletessebb minden régi Filozófusok’ Erkölts- tudományjoknál. Mert I. A’ mi az Erköltsise’g Fundamentomát illeti. A’ Krisztus idejében, és ö előtte két fő princípium uralkodott a’ Filozófusok’ Erköltstu- dománnyában, t. i. a’ Boldogságnak, és Tökéi- letességneh princípiuma. Amazt külömbkülömb- féle változtatásokkal követték Epikurus, Sokrates, Aristoteles, és Plátó, — ezt pedig a’ Stoi- kusok. A’ Boldogság princípiumát tartván a.) Epikurus, az 6 Erköltstudománnyának fundamentoma e’ volt: Keresd a' gyönyörűséget, kerüld a' fájdalmat— a’ me Ily princípiumnál fogva igazi Virtust előlhozni nem lehetett^ Mert ha testi volt az a’ gyönyörűség $ ez igazi erköltsiséget nem szülhetett, mivel a’ test ellensége Istennek,— ha lelki volt a’ gyönyörűség, már annak a’ test’ fájdalmával kellett megesni ; A' Krisztus Erhöhst. Méltósága. 37
