Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

szenvedései, reménységei vágynak, — a’ mások segítségére mindnyájunknak szüksége van , — és ugyan ezért nem szorította az Isten a’ Természetnek javait egy tartományban , hanem egybenn egyet, másbann mást tett be, hogy az emberek egymásra reá szorulván, egymással szorosabban öszveköttettessenek. Mindezek mutatják, hogy as Emberszeretetnek Közönségesnek kell lenni. —

Megkell mindazáltal jegyezni, hogy az Em- berszeretetet nem lehet egyenlő móddal , és egyforma mértékben gyakorolni mindenek e- ránt. Mert a' száz ’s több mértföldre lakókra nézve nem tehetek példának okáért oly móddal jól, mintázzál, a’ ki minden nap velem van. — De az öszveköttetés is a’ közönséges Emberszeretet gyakorlásában regulázj mert, példának o- káért, ha edgy Házas társ a’ tengerbe esne Feleségével , gyermekével , Attyával , Annyával, Testvérivel, és edgy idegennel, mindeniket tartoznék ugyan edgyformán megszabaditni 3 de ha tsak egyet lehetne ezek kozzül megszabaditni: akkor a’ Felesége az első, azután a’ többi, és az idegen leg utolsó. Az Emberszeretet öszveütközésében tehát reguláz az Igazság kötelessége és a’ Tókélletes köteleztetés.

2. Alunkásnak kell lenni az Emberszeretetnek: merta’ tsupa jó akarat, ha az, mikor lehetséges tselekedetbe nem megy által, rósz akarat, — és a’ szívnek tsupa sóhajtásban álló jó érzése semmit sem ér, Js hasonló aJ terméketlen élő fához , melly elég levelet mutat, de gyümöl- tsöt nem terem. — Az Isten maga edgyszers- mind jót akar, és jót tselekszik: nekünk pedig a’ tselekedetben ö a’ követésre feltett példánk. — A’ természet mindég munkás, és jóltévőtázok légyünk hát mi is, hasonlók lévén a’ naphoz, melly a’ maga világát senkitől meg nem tagadja.

400 Kér. Kötelességtud. III. Sz. I. R.