Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

1. Akár mi némüek a’ nyomorúságok, azok az Isten tudtával esnek meg, és ö általa, ’s jó tzélból, és a mi hasznunkra botsáttatnak azok mi reánk,’s jó végelvre is igazgattalak, ’Solt. XXXIX: 10- 1 Sam. 2 • 7» Sir. 3 : 37, 38* — Különösen is pedig

2. Ha ollyanok a’szenvedések, mellyekre érdemesek vagyunk , kötelességünkben áll kikeresni részre hajlás nélkül, hogy mennyiben vagyunk okai a’ magunk bajának, mellynek érzése a’ bé- kességes tűrésre, de edgyszersmind, a’ hasonló tetteknek elkerülésére, és magunk megjobbitásá- ra határozzon bennünket Jan. 5: 14* Luk. 14: 18, IQ. Ha pedig

3. Érdemeiknek vagyunk a’ szenvedésekre, az emberi gonoszság taszítván bennünket vala- melly nyomorúságban, azzal tsendesitsük sebeink- nek fájdalmát, hogy nem vagyunk oka szenvedésünknek,— továbbá azzal, hogy látja az Isten a’ mi ártatlanságunkat, de tudja a’ gonosz ember* tetteit is, és mind a’ kettőnkre nézve igazságos fog lenni. Mivel pedig, semmi sem esik az Isten akaratja nélkül 5 illő hogy állapotunkon megnyugodjunk, de azomban a magunk szenvedése’kis- sebbitésén, és annak elhárításán is, élvén a’szabados eszközökkel, munkálódjunk, boszszúalló indulatot roszsz akaróink eránt soha szivünkben nem ápolgatván, a’ kit a’ maga lelkeesmérete e- léggé megboszszúl érettünk. Féld. 28: 1. ’Solt. LXXVII: 11. Luk. 23: 54.

ccxx. §.

Szegénység — Kötelességek.

Kedvetlenné teszi állapotunkat a’ Szegénység^ mivel ez aggódással, és megutáltatással van ösz- veköttetve: a’ mellynek szenvedése, még akkor is igen keserves, mikor a’szegénységnek okaima- Kereszt. Erhältst. 25

Kedvetlen állapotunkat illető Köteles. 383