Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

rüljőn , ne hogy fontos kötelességeink a5 miatt teljesíthetetlenül maradjanak.

3. Minden ruházatunk, és annak drágasága, s pompás volta, Hivatalunkhoz, Rangunkhoz és Értékünkhöz alkalmaztatott legyen.

4. A’ ruhával való ékesitgetésben kell vigyázni az Életidőre — a’ Nemre — a’ Szemérmetesseg- re. Innen a’ meg élemedett vén emberhez nem való az a’ ruhabéli magaékesgetés, a mi az Ifjúhoz,— A' férjíihoz nem illik az Aszszonyi tse- tsebetséken való kapkodás, és az Aszszonyi piperéknek az elpuhulásig való követése. — Egyik Nemnek a' másik Nem' ruhájában öltözködni nem szabad. — A' gyermekeket együgyű ruhában kell járatni, és a' pompázásra , ’s elpuhulásra, nem kell szoktatni. Ok még semmi rangú emberek Classisából nem valók : őket hát ruhabéli jelekkel megkülömböztetni nem kell.

5. A’ ruhából nem kell a’ szentségre ítélni, mint ítéltek a régi Keresztyének, kik a’ szinet- len, durva ruhában öltözködött Remetéknél, 's Barátoknál keresték ezen külsőnél fogva a’ szentséget.— A’ ruha az embert nem teszi szenté.

CLXXXV. §.

A Ruha — Módiról, es Módihorságról.

A’ Ruha módinn értjük az öltözetnek, és viseletnek külső formáján való ujjitásokat, és vál- loztatásokat. Minthogy társaságban élünk : kötelesek vagyunk a’ módit, mint a' magunk idejebé- ii szokást elfogadni, és abban részt venni — hanem ha magunkat másoktól kinevettetni, és a' kü- lönözés béjjegével megbéjjegeztetni akarjuk. Hogy mind az által a’ módizás hibás ne légyen: szükség e’ következendő Regulákra figyelmezni:

1.) Azt a’ viseletben való módit kell tsak elfogadni, meíly hasznosabbnak és okossabbnak

324 Kér. Kötelességtud. II. Sz. I. R. III. Tz.