Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

vagyunk az okai , — hogy kevés ideig tartók azok, és sok jó következései vágynak azoknak. Ha továbbá magunk nem nagyítjuk a’ magunk bajait, és ha a Jézusnak, ’s másoknak, kik sokkal nagyobbakatszenvedtek mint mi példájukat magunk előtt tartjuk.—Utoljára, ha a’ békességes tűrő, uralkodván a’ maga indulatján , könnyebbé tészi magának a' szenvedést, — édessé pedig az által, hogy azt a’ maga hasznára fordítja, és tudja, hogy mellyek légyenek a’ szabadulásnak eszközei, mert az Okosság a’ maga munkásságába a’ békességes- tiirés által, megtartatik, és végre az illy ember menti meg magát a'kéttségben eséstől, mivel tsak a' békételeneknek elviselhetetlen tereh a* szenvedés. Az ílly ember kerül sok vétkeket j mert ez nem vádolja az Isten igazságát részre való haj lássál ^ Végzését kegyetlenséggel, az Isteni Gondviselést róla való elfelejtkezéssel.

CLXVIII. §.

Az Isten eránt való Háládatosság,— annak természete, — kötelező okok.

Az Tsten eránt való Háládatosság áll annak belső érzésében , és szóval, ’s tselekcdettel való kijelentésében, hogy az Isten minden érdemünk nélkül külömbbkülümbbféle lelki, és testi jókat közlött vélünk, és a’ mi boldogságunkat meghá- boritó veszedelmeket rólunk elhárította, vagy a- zokat javunkra fordította. — Kinyilatkoztatjuk háládatos voltunkat, annak igazi érzésében , hogy minden boldogságunk’, szerző okának az Istent ésmérjük lenni. Továbbá szóval akkor, mikora* elvett jókért könyörgéseinkben Istennek hálát a- dunk,—kivált pedig utoljára tselekedettel. vagy az Isten áldásival való hellycs'élés által, ha tudniillik, én azokkal az Istennek tzélját előmozdítom, azokkal njértékletessen élek,— azokkal el

I '

I f ■ / Isten eránt való Háládatos. es Bizodalom. 301

r