Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

A’ Krisztus Erhöhst. Tulajdonságai. 15

Mat• 7: 12. az az: Ezt kivánnya tőled Zsidó! az egész O Testamentomi Szent írás : és igy ezen Természeti Törvény’ ajánlásában is \ állásból jött ki a Krisztus. — Bizonyos dolog az is , hogy a Krisztus az ö Erköltsi tanításaiban az Istennek létét, a Halhatatlanságot, ’s Más életet ösz- vekoti ugyan az erköltsi dolgokkal, de a’ Vallás ezen Fö Tárgyait, az Erköltsi Törvényekből so- hol nem postulálja, sem az Istenről való megfogást ezekből mint egyedül való kútfőből nem folytatja, — sőt mikor ó az Isten’ akaratját ajánlja az embereknek} már azzal elébb feltette, hogy van Isten, mint valaki az ö akaratját tellyesitette volna. Mikor ö olly erősnek tartja a’ testiséget, hogy az azon való győzödelem’ meg nyerésére szükségesnek tartja a Szent Lelket, és int is bennünket, hogy azt kérjük, mint a jónak adóját — mikor a’ mi más életbeli boldogságunkat nem a’ mi jóságunkon, mellyel semmit sem érdem- lettünk, hanem az Istennek Kegyelmességén, és ígéretein épiti , — végre mikor éppen azt tartja Törvényadónak, a’ ki megjutalmaztat, így szóll- ván: Egy a ki Törvényt ád, és a ki megtarthat és elveszthet. Jak. 4: 12. Mindezek azt mutatják , hogy a' Jézus az ő erköltsi tanításaiban, ha annak elöadáshéli formáját nézzük, Vallásból mentki.

Ezt a’ formát tartották meg a’ Krisztus’ Ta- nitványi is az ö erköltsi tanításaikban j mert egyebeket elhallgatván, vehetjük észre a’ Pál’ leveleiben, hogy ő azokat Hitet és Vallást illető ■ rnate'riákon kezdi, és úgy megy ezekről, és ezekből által az erköltsi Intésekre, és sohol nem nézi úgy az Istent, ’s Halhatatlanságot, mint a’ mellv tárgyait a’ Vallásnak a' Kötelesség’tellyesitéséből kellene tulajdonképpen kifoiytatni. Miaekutánna .pedig a' Filosofia úgy határoztameg a’ Vallást,