Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

1. ) A’ mi Vallásbéli esméretünknek nevelésére, és Erköltsi tökélletesedésünk előmozdittá- sára, s az ezeket elősegéllő eszközökkel való é- lésre köteleztetünk: úgy de a’ Templombéli Isteni tisztelet által éppen ezeket érhetjük el.— Az egész Gyülekezettel együtt való Éneklés — a' megindult szivnek sohajtási közt az Égre felbotsá- tott Közönséges Imádság,— az Isten előtt való közönséges megalázódás,—- az a* solemnis tsen- desség, melly az egész Templomot bétöltötte,— bz az egyesitett szent balgatás, mellyben mindenek részesülnek, — a* Bűnről egymás előtt való Vallástétel, — a’ mások boldogságáért esdeklő aja- kak kérésének egyesittése, — és a’ szegények fel- segitésében munkálkodó alamisnálkodás, a’ Ieg- alkalmatossabb eszközök az erköltsi érzéseknek bennünk való felébresztésére, nevelésére, és meg erősittésére.

2. ) Kötelesek vagyunk másokban is az erköl- tsiséget jó példa adásunkal elébb vinni j úgy de, a’ közönséges gyűlésekben adhatunk legközönségesebb példát másoknak a’ jóra. De

3. ) Polgári tekintetből is kötelesek vagyunk a’ Temploqibéli Isteni tiszteletet gyakorolni. Mert egyenként a’ Társaságnak minden tagja köteles a* Státust arról bisonyossá tenni, hogy néki Vallása van j mert a’ Status Vallás nélkül való embert meg nem szenvedhet. — Hogy mi a' Királyt, ’s a’ Hazát szeretjük, ezt kötelesek vagyunk nyilván valóvá tenni : de hol tehetjük azt nyilván valóbbá, mint a Királyi Felség életéért, és a' Haza boldogságáért , az Isten eleiben felnyujtott Templombéli közönséges könyörgéseinkben !

4. ) Tagadhatatlan dolog az is, hogy az Istennek Jótéteménnyci közönségesek $ mert ő az egész Gyülekezetre hozza Jel a* maga napját, ’•s a t. illő annak okáért, hogy közönségessen i*

284 Kér, Kötelességtudomány I. Sz. V* ft.