Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Vedd ki e’ világból a’ Hajlandóságot: kevés idő múlva a’ világ lakosok nélkül marad— nem leszsz Baráttság, melly ez életnek sava,— nem leszsz könyörületesség , melly a’ nyomorult segítségére meginduljon. — Tedd semmivé az emberben« a betsületnek kívánását; ugyan akkor a’ legKasznossabb találmányok, a’ vitézség, haza javáért való Buzgóság, az Igyekezet semmivé tétetnek.— A’ Félelem figyelmezövé ,— a’ szegény o- rizkedövé tesz bennünket a’ rosztól—edgy szóval, ha az Indulatot valaki elakarná oltani az ember- benn, akkor azt a’ szent tüzet oltaná cl abban, rnelly a’ Virtusnak, és kegyességnek gyakorlására melengeti a’ szivet, és azt annak végben vitelére fel is gyullasztja.

Hanem , ugyan ezenn külömbbkülömbbféle Indulatok azonnal, mindenféle bűnöknek kútfejeivé vállnak. mihelyt ezek az okosság igazgatása, és parantsolatja alatt nem lesznek, és azt a’ határt által törik, melly közzé ókét a’ Teremtő szorította.— Az Indulat hát, a’ vagy a’ léleknek va- lamelly dolog kellemetessége, vagy kellemetlensége eránt való megindúlása jó, — de a’ léleknek határt nem esmérö felindulása roszsz.

XCIX. §.

Az Ördögöt lehelé okául tenni a’ Tselekedet szerént való Bűnnek ?

Ezzel a’ kérdéssel: ha valyon,—és mennyiben kelljen az ördögöt a’Bűnnek okai közzé számlálni , a’ Keresztyén Erköltstudományról irt könyvekben már ma még a Tisztatudományú, vagy örthodoxus Tudósok is fel szoktak hagyni, azzal tart án, hogy az ördögöt a mi bűneink mivelö okának a’ Keresztyén Vallás ellenére tenni nem lehetne. Maga ugyan a' Helvétziai Vallástétel IX-dik Résznek 3-dik száma alatt ezenn mate202 Keresztyen Közöns. Erköltst. IX. R.