Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ás matériájára nézve, de az azért szoros értelemben nem bűn,— de ha a’ Tudatlanság elkerülhető, akkor a’ bűn Lu/í, 12* 47. 484*) Erótlenségbe'li Bűn , mikor az ember az ©tét elragadó indulatok, és kívánságok árjának ellent nem tud állni, és erőtlen a’ törvényt a’ jelenvaló esetre reá alkalmaztatni.

5.) Hebehurgyaságbéh Bűn, midőnn a* tse- lekedetbéli sebesség miatt, a* törvényről nem is gondolkodhattunk. Illyen bűnök azok, mellyeket az indúlatoskodás tüzében viszünk végben.

G.) Elmulasztásbéli Bűn, mikor a’ mi a’ törvényben parantsaltatik, azt mulatjuk el — és JYlegtsetekvésbéli Bűn, mikor a’ mi abban meg- tiltatik, azt viszsziik végben.

7.) Isten, Felebarátunk, ’s Magunk ellen való Bűn, vagy az ezen Tárgyakat illető kötelességeknek elmulatása.

g.) A’ Jézus Krisztus ellen való Bűnök, midőn mint legközelebb a’ ’Sidók *, de mi is az ö általa f mint Isten követe által parantsolt kötelességeket meg rontjuk, és eránta háládatlanok vagyunk. íVLat. 'll: 13> 32«

Q.^) Titkos és Nyilvánn való Bűnök.

10.) Halálos, és Nem halálos Bűn ( Peccata mortalia, venialia) Ezen megkülömböztetés i.Ján. 5: lO, 12- fundáltatik, és igy ez mást nem tehet, mint a’ mit az Apostol ezenn értett. A’ megnevezett Sz írásbeli helyben pedig a’ Halálos Bún tesz: mindenféle főben járó bűnt , mellyet a törvény székek halállal szoktak megbüntetni. Jánosnak tehát ezen kifejezései: a’ halálos bűnért nem kell könyörögni,— a’ nem halálra valóért pedig kell könyörögni Istennek, és ád annak életety igy kell érteni: azért a’ keresztyén- őrt , a’ ki a’ polgári törvények szerént halálra íftéltó bűnt Cselekedett , nem kell az Isten nevében

igg Keresztyén Közöns. Eököltst* IX. R.