Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

is van az Istennek képe 1. Mos. 9. 6. Jak. 3. 9* — De mivel ezen jóra való tehettségeink elfajultak $ mert az okosság elfelejtkezvén a' maga törvényadóságáról, ’s tőségéről a’ testiségnek rabja lett, — mivel az Akarat a’ tisztátalan Maximákat szereti követni, és szabadságunkal inkább a” roszszra élünk, mint a’ jóra, egy szóval mivel a' lélek és a’ test közt az eredeti hármonia, melly- ben ezeket az Isten lielyheztette nints meg, mert a’ test ellensége a’ léleknek, nyilván van, bogy ezen megromlott állapotunkban a’ törvényt úgy, mint az Isten kivánja máj* ma magunktól be nem tellyesithetjük.

Akármelly nagy légyen azomban ez a’ Természeti romlottság ; mind az által ma is tsele- kedhetik az ember Jót 5 a’ mi abból világos; mert erre a’ Szent írás serkent bennünket: úgy de ha lehetetlenség volna jót tselekedni, hijjában vált* volna az erre való serkentés. E’ szerént ez az es- méretes mondás: Mi úgy annyira megromlott tunk hogy a’ jónak megtselekvésére szinte al~ kalmatlanok vagyunk, ezt teszi: Mi mig ezen mostani romlott, állapotban vagyunk, annak a* Jónak végben vitelére, melly Isten előtt kedves, és úgy való végben vitelére, mint ez az Istennek tettzik, alkalmatlanok vagyunk. Ez a’ kifejezés pedig: Természettel hajlandók vagyunk az Is~ fennek és felebarátunknak gyülölésére ezt teszi; ki irthatatlan belőlünk ez a’ romlottság, hogy mi az Isten és Felebarátunk eránt való kötelességeinket sokszor, és Örömei megrontyuk, azokat nem tellyesitjük.

Az er holt si tehetőség es tehetetlenség. tg$

13 *