Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

sabb eszköze a’ Kegyességnek a’ Vallás 2- Kor. Hz 15. 1. Pét. 1: 18? IQ*— a’ Természetnek, és az abban lévő Tzélosságoknak visgállása az Osko- ták, Templomok, a’ Sz. írásnak ovasása és hal- gatása , a" Sz. Sakramentomok, :—Nyomorúságok, — Szerentsés állapot, a" Tselekedetnek természeti jó vagy roszsz következéseinek megfontolása, 's a’ t.

LXXXVI $.

Ä képzelt, vagy tsalárd Kegyesség. Ennek

okai.

Vágynak olly kegyesketlök, kiknek kegyességek fsak képzett, és e’ szerént tsalárd kegyesség. Ezek közül sokann abban tartják a’ kegyességet, ha a ’világot megutálják} minekokáért ezek egyátaljában kerülik az embereket, magokat szántszándékos szegénységre juttatják, egész életeket szomorkodásban töltik el, ’s az élet szabados gyönyörűségeiből legkissebbet sem engednek befolyni szüzeikben. — Mások a’ test’ kínzásában, mód nélkül való éheztetésében, tsupa tzeremó- niák végben vitelében, a’ más vallásuaknak üldözésében, mások a’ Krisztus’érdeméhez való tsupa támaszkodásban Kellyheztetik a’ kegyességet, azt gondolván, hogy ha sl Krisztus ö érettek eleget tett, már ok annál fogva kegyes emberek. Innen az illyes kegyességet képzelt kegyességnek szokták nevezni, mivel ez az igaz kegyességtől, melly a’ szivJ belső jóságában áll, egyátaljában külöm- bözik. Mind ezeknek Virtusaik hasonló azon értzhez , mellynek minden betse abban áll, hogy fénylik. — Okát pedig lehet keresni az illy képzelt kegyességnek főképpen a’ roszsz tanításban, nevelésben, és némelly Sz. Irásbéli helyeknek rósz- szül való értésében, miilyenek ezek. Mát. 19:12» 21. 25. 24. 1 Kor. 9-* 27. Mát. 5: 29? 30.

lttO Keresztény Közöns. Erköltst. FII. K%

i