Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

kezdeni, és ne ugorjunk egyszerre oda, a’ hová ßi U esztendők utánn Is nehezenn emelkedhetünk fel.

5. Az Akarás természete is azt hozza magával , hogy aJ Matériás Indító okok is bele folya- nak a’ tselekedet elöhozásábann. Mikor ugyan is az Akarat akar valamit $ akkor ö minthogy okos Akarat, magának ezt a’ három kérdést teszi fel: Mit akarok én tselekedni ? — Mi Tzélból akarom azt tselekedni ? — Mitsoda Maximából akarom ezt a" tselekedetet végre hajtani ? Már ezenn kérdésekre te endő Feleletbenn lehetetlen, hogy a’ Matériás Indító ok is bele ne folyon. P. O. Egy Státus rabja arra határozvánn magát hogy ö mi- nekelőtle megölettetnék, az ő több tzimborássait is kimondja, elsőbenn is , ezenn meghatározása közbenn ezt a’ kérdést tettefel magának: Mire akarod Magad a’ Tziinborásidra nézve határozni? azt feleli: Arra, hogy őket mint Status bűnösöket kiadom. Továbbá azt kérdi: Mi Tzé- lod van ezeknek kiadásabann ? Azt feleli: Az, hogy ők a’ Státust zűrzavarba ne hozzák, és feltett szándékjokban lappangó gonoszt a’ hazámról el hárítsam. Utoljára azt kérdi.— Mitsoda maxima vezérel téged ezen meghatározásra? Azt feleli: ez, mert tudom hogy törvénytelen dolgot nem szabad tenni. Imé hát az Akarás természete hozza azt magával, hogy a’ Matériás Indító o- kok az akarat meghatározása, munkájából eg ész- szén ki nem maradhatnak. Es ezen okból, magának az ezen állítással ellenkező Filozófiának értelme szerént is kell a’ Gyönyörűségnek és az U- nalomnak a’ Lélek kerekére mintegy altkor tsep* penni, mikor az magát a’ jóra határozza a’ melly vigasságnak olajját bár a’ törvény elölterjeszté^, és az okosság nemzi is j de tsak ugyan érezni kell a léleknek valami Gyönyörűséget, és ez olly szűkdz indító Okokról es Ösztönökről, 15“