Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
Mennyre, Földre kiterjeszti azt, igy szólván : Kegyen meg a te akaratod miképpen Menyben, ozon kép pen itt a Földön is. — Az Általános szükségessége is meg van ezen princípiumnak: mert az Isteni akarat minden kifogás nélkül, és átallyában valamint maga tsak jót mivel 5 úgv azt is parantsol mivehetni minden időben mindennel. Es igy az okosság nem tarthatja az Isteni Szent akaratot rósz princípiumának azon Vallási Erköitstudománynak mellyet a’ Jézus , az Isten’ nevében tanított, és tett közönségessé. — Végre, magának az emberi okosságnak ez a’ fő tzélja, hogy a’ minden erköltsi tökélletességek’Ideáljához az Isteni Szent Akarathoz, minél jobban közelit- tsen az ember, és ehez minél inkább hasonló le-r hessen. Ez a’ Filosofiának szava, törvénnyé, és kívánsága 5 és így maga az Okosság helybehagy- ja a’ Keresztyén Erköltstudománynak ezen fő Princípiumát: Akar7, és tselekedj , az Isteni Szent Akarattal megtdgyezbleg. , Cl. §. Ellenvetések. — Feleletek. Az Isten akarat a fö princípiuma ellen, ezen Nehézségeket szokták tenni: 1.) Ila az Isten Akaratja Ieszsz Fö principium 5 úgy titztálalan Ieszsz a mi Virtusunk. Sőt inkább egyedül így Ieszsz a’ mi Virtusunk a’ legtisztább Virtus: mert bizonyossan az Isteni Akarat, a legtisztább módon tselekszik, mindent, a’ mit tselekszik: ha hát az én akaratomat az Isteni Szent Akarat’ formájára igazítom j úgy én a’ leg tisztább módonn tselekszem. —- A’ tenné tisztátalanná a’ Virtust, ha az haszonból, félelemből, s más tekintetből hozódnék de mivel az Isteni Szent Akarat haszonból, és félelemből soha nem tselekszik; következik, 120 Kér. Közöns. ErJiÖlístudomár.y III. B.
