Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

sem a' Bűn nem lehettségesek j de már Praktika vagy Erköltsi Szabadsággal nem minden Ember bír, a’ melly állításnak megértésére, szükség megtudni, hogy mikor szabad az Ember erkültsi- képpen és mikor nem ? ’s mit kell az Erköltsi Szabadságon érteni ? Tagadhatatlan dolog, hogy 0/ Testnek a’ Lélek’ munkáiba nagy befolyása van, süt sokszor a’ Test erőt is vesz a' Leiken, igy bizonyítván ezt Pál Apostol, Rom. 7: 18—23. Akaratom van a jóra, de hogy azt végben vihessen nem tehetem ; mert látok az én ta- gaimban más Törvényt, melly az én elmém* Törvénnyével ellenkezik %és ez engem rabul ád ai bűnnek törvénnyének, melly az én tagúimba vagyon. És igy, mig az Émber tsupán a* Testiséget követi, vagy mig a’ testi indulatoknak ellent nem tud állni, és azoktól annyira függ, bogy azoknak hatalmából magát ki nem tudjasza- baditni j addig ö , mint a’ Szent írás szóll, a’ Testiségnek rabja, a bűnnek szolgája Rom. 6: 17 — 20. 7: 15—25. Ján. 8: 34. vagy más szóval: Erköltsiképpen nem szabad,— mivel az ö Akaratja eredetiképpen a’ Lélek’ tehettsége lévénn, még is nem a’ Lélek’ Törvényétől, hanem, mint a’ szolga mástól, úgy ö a’ Testiségtől függ, mint valami meggyözettetett fogoly ennek hatalma alá vettetvén.

Bizonyos dolog azomban az is, hogy a’ Lélek, az Isteni segedelem is hozzá járulván erőt tud venni a’ Testen, kiszabadítja magát annak hatalma alól, és nem függ az állati ösztönöktől ’s hajlandóságoktól, hanem a1 Testiség’ ellenére és truttzára egyedül az Okosság’ Törvényeit követi, megfeszítvén a Testet az ö indúlatíval, és kívánságával edgyütt Gál. 3: 24. Mikor hát a Lélek olly állopotban van , hogy egyedül a’ maga Törvényeit követi, és a’ testi kívánságoktól s

gO Keresztyén Közöns. Erholt st. í. R.