Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
kében a’ szabad választást. De ezen ünnepélyes szerződés’s békekötés sem biztosította voltaképen az egyházat egyes fejedelmek’megtámadásai ellen, kik kedvező körülményekben ismételve megkísértették az egyház’jogainak korlátozását, és ezért állandóan szükséges volt a’ pápák’ pártfogása ’s erélyes közbejötté. Az ököljog’ önkénye, a’ folytonos háború, a’ kisebb , de nem szűnő csatározás, Europa’ népeinek majdnem minden osztályaira átokként nehezedett. A’ fegyvertelen földműves, az iparos, kereskedő, a’tudomány ’s művészet’fölkentje nem volt biztos, valljon a’ legközelebbi urnák épen munkája- vagy útjában nem esik-e áldozatul, ’s ezért közös lön a’ béke’ óhajtása, vagy legalább a’fegyvernyugvás. A’ tudomány’s művészet az egyház’ védszárnyai alatt menhclyet talált ugyan, de szorult helyzeténél fogva föl nem virágozhatott. A’ családi élet’ örömei megzavartattak, mert békében nem élvezhették az egyiittlét’ örömeit, ’s fájlalták a’ sok áldozatot, melly naponkint hullott a’ harcz’ mezején. A’ szorongó keblek’béke-sóhaját részvevő keblére sikeresen csak az egyház karolhatta ’s karolta is fel, midőn zsinati határozataival sok vérontást gátolni igyekezett. A’ történet’ lapjain mindig emlékezetes marad, még pedig az emberiség’ nagy érdekében marad nevezetes a’frank püspök’béketörekvése, a’ klaremonti ’s lateranumi zsinat’ határozata, melly által a’folytonos háborúskodást ha egészen nem akadályozhatta is, de igen meggátolta. — A’ fönebbi zsinatok fegyverszünetet parancsolnak advent első va5 65 Körmöczy, kér. egyh. tört.
