Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

60

a’ bűn ellen föllépni, ha azt népek vagy fejedelmek követték el: vagy a’ megsértett egyházi jogot ótalmazni, bárminő nagy tekintély ’s erő megtámadta. Mind inkább megerősödvén pedig a' hiedelem. hogy a’ római püspököknek Péter személyében a’ kettős karddal kettős hatalom adatott légyen. a’ mennyiben t. i. ezt a’ keresztyén hit’ érdeke szükségessé tenné, hivatva hitték ők magokat az engedetleneket egyházi átok- ’s keresztes hadakkal is az erkölcs' ösvényére kényszeríteni. Ha a’ királyok népeiket sanyargatták, az elnyomottak Rómában kereslek és nyertek enyhülést; ha fejedelmek ellen a’népek fellázadtak, a’pápa’ tekintélyéhez folyamodlak. ’S miként a’népek, úgy fejedelmek is meghajoltak az egyházi hatalom előtt. Merta’makacsokra átok várakozott, ennek pedig mind vallási mind polgári tekintetben rettentők voltak következései.

Némethon’sőt egész Europa’világi ügyeinek felette állott a’római császár, ki a pápától koronáztatván meg. néki a’hitet illető dolgokban hűséget esküdött, és igy a’ római pápa a’ császári legfensöbb hatalom felett is állott. Még inkább nevelte tekintetüket az, hogy a’ császár-választás’ megerősítését a’ római szék jogai közé számította. Ezen felül az örök város' püspökeinek birtoka növekedvén. mint fejedelmek hármas koronával koronáztattak meg ’s igy e’részben újabb dísz környezte őket. Miután pedig szokássá vált királyi ’s egyéb méltóságos czímet ’s koronát pápák-