Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
34 tetsző terheiktöl menekülni kívánván, keresztes háborúba menjenek. Végre a' keresztes háború ébresztette a’ vallás és emberiség iránti nemesebb érzetet, mi ama’ műveletlen századokban főleg üdvteljes malaszt volt: mert a’ még nem régen megtért keresztények’ kemény sziveiknek meglágyitására igen czélszerüen hatott. A’ vallásosság még a’ legműveltebb nemzet’ boldogságának is első ’s nélkülözhetlen talpköve, annál inkább pedig az a’ nyers népeknél! — ’S im ezt növelték a’ keresztes háborúk, mellyek ajtatos érzéseket tápláltak a’ hívekben Isten’ fia iránt, midőn őket a‘ szent helyeknek pogány hatalombóli megszabadítására bála- ’s tiszteletből buzditák. E’ mellett szelídültek a’ nemzetek érzésben is, és feltámadt bennük a’ keresztény emberiség’ szent érzete, midőn a’ messze távolban szenvedők iránt is részvéttel ’s könyörülettel viseltettek. — De nem fárasztjuk t. olvasóinkat bővebb előadásával azon becses eredményeknek, mellyek a’ keresztes hadból származtak, hisz az eddig mondottak eléggé tanúsítják, minő igazságtalanság fekete színekkel festeni azt, miből ennyi jó háramlóit mind polgári mind vallási tekintetben az emberiségre. — Hogy voltak esetlegesen rósz következményei is e’ szent háborúnak, azt nem tagadjuk; de ezek szükségképen azok’ természetéből nem folytak, ’s elenyésznek csak azon egy eredmény’ tekintetéből is: hogy a’ keresztes háborúk Európát ’s evvel az egész világ’ műveltségét meg-