Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
125 lesen az oltári szentség’ imádása annál nagyobb buzgósággal és ünnepélyességgel történt, minél inkább gúnyolták a’protestánsok a’ katholika egyháznak az oltári szentségröli tanítását. A’ szent mise-, szóval a’ szertartásos könyveket a’ szent- séges pápák megvizsgáltatták ’s javították. A’ szentségek’ kiszolgáltatásában épületességre intették az egyház’ szolgáit ’s alkalmas imádságokat rendeltek. A’ szent menetekben a’ visszaéléseket megszüntetni ’s épületesekké tenni föpásztori gondjuk közé számították a’ romai pápák és püspökök. Uj ünnepnapok is hozattak be. így XI-dik Incze pápa’ rendeletéből Szűz Mária’névünnepe az egész kath. világban behozatott. Emlékéül a’ törökön Bécsnél nyert gyözedelemnek, mellyet a’hívek Szűz Máriához intézett könyörgéseik által Istentől nyertek. Xl-ik Kelemen pápa Bold. Szűz Mária’ Fogantatása’ünnepét az egész katholika világra kiterjesztette. Jézus’ szent nevének ünnepét szintén a’ most tisztelt pápa az egész katholika egyházban megszenteltetni parancsolta. De miképen a’ szent- séges pápák mindenkor készek voltak a’ hívek’ buzgóságát üdvös intézkedésekkel nevelni, úgy túlságos szaporítását az ünnepeknek korlátolni. XlV-ik Benedek pápa az ünnepnapoknak számát, rendét és napjait meghatározta. — XlV-ik Kelemen pápa Sz. István- mint Magyarország’ patro- nusának ünnepét Augustus 20-kára kitűzte, melly
