Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
117 észszel meg nem fogható tant vagy egészen elvetették , vagy álmagyarázatokkal valódi értelmét eltorzítanák. Illyenek a’ Szentháromság-tagadók. Ezeknek egyike 1509-ben Aragóniában született Servet Mihály, ki nemcsak az orvosi, hanem a’ történeti ’s bölcsészeti sőt a’ hittudományokban is sok ismeretet szerzett. Azonban ö meg nem tudván egyeztetni eszméjével a’ Szentháromság’ mélységes titkát, ö csak egy igaz Istent ismert el, és Jézusnak ’s a’ Szentlélek’ istenségét tagadta. Tanítását Frank- és Németországban, Helvét- és Olaszbonban terjesztette, Bécsben vallástalan elveiért fogságba esett. Innét megszökvén Gcnfbe sietett, hol Kálvin János, egykori barátja gyakorolta a’ legnagyobb egyházi hatalmat. Azonban Kálvin öt mint a’ Szentháromság’ káromlóját és eretneket máglyára ítélte és Genfben megégettetett. Servet után több mások megtámadták ugyan a’ szentháromság’ titkát, de ezek közül új vallási felekezetet csak Socin állapított, ki 1539-ben Het- ruriában születvén, Lelius Socin nagybátyjának könyveiből az antitrinitariusok’ tévtanait sajátjává tette. 0 1574-ben Baselben mind szóval mind iratai által a’ Szentháromság elleni tévtant terjesztette. Sőt Lengyelországban is követőkre talált, különösen a’ tudósok, gazdagok és nemesek közül többeket megnyert, kik Socinról S o ci n i a nu- s ok- vagy másképen Unitariuso k-nak