Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
113 mi világi elöljáróságot és felebbvalói hatalmat el nem ismertek, sem annak engedelmeskedni nem akartak, ezenfelül a’ vagyonosok’ jószágát a’ szegényebbekkel felosztandónak állíták. Egyesülvén a1 Münzer Tamás által fellázított parasztokkal sok erőszakoskodást elkövettek! Növekedett ezen ra- joskodók’száma Bockhold szabó és Matthiesen pék’ szónoklata által, kik a’ Münsterben összesereglett anabaptisták’ vezéreikké lettek, és azt hirdették, hogy ök egy új isten-országát alapítani fognak. — E’ végre Bockhold János szabót az ujonan alkotandó országnak királyává elválasztották; ki Münsterben kegyetlenkedvén a’ templomokat feldúlta és minden kincseit azoknak elrabolta. Rettegés szállta meg a’ vele nem érzőket, főleg a’ ka- tholikus híveket, kik közül sokakat vagyonuk és életüktől megfosztott. Midőn ekint pusztítna és dü- höngene, gróf Waldeck münsteri püspök 1535-ben több herczegek’ segítségével a’ várost bevette ’s az anabaptistákat legyőzvén János szabót az ö királyokat kivégeztette. — Elszéledt ugyan ekkor az anabaptisták’ serege, de később Menno katho- likus lelkész őket egyesítette 1536-ban, és az ö felforgató tanaikat részint módosítván, részint egészen elvetvén szelídebb vallási rendszert készített. És különösen szigorú fegyelmet hozott be, és egyházából az engedetlenek- ’s botrányosokat kizárta. Az elöljárók iránti engedelmességet is követőinek Körmöczy , kalh. egyh. tört. 8
